Szervezeti és Működési Szabályzat
OM-azonosító: 027567
Neve: Százszorszép Óvodák
Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2.
Székhelyén kívül tagintézmény: 6400 Kiskunhalas, Lomb u. 5.
6400 Kiskunhalas, Szabadság tér 3.
Statisztikai törzsszám: 32434030-8010-322-03
Bankszámlaszám: 11732064-15338806-35760001
ÁFA alanyiság ténye: Intézményünk az általános forgalmi adónak nem alanya, nyilvántartási kötelezettsége csak a kimenő és beérkező számlák esetében van.
Az óvoda fenntartója és felügyeleti szerve: Kiskunhalas Város Önkormányzata
Az óvoda alapítójának neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata
Alapító okiratának száma, kelte: 405/2004. KTH. 2004. nov. 29.
Működési körzete: a fenntartó által kijelölt utcák.
Csoportszámok: Székhelyen: 3
Telephelyen: 3, 5
Férőhely: 267
Az óvoda alaptevékenysége:
- az óvoda feladata biztosítani az óvodai nevelést-oktatást, ennek keretében felkészíteni a gyermekeket az általános iskolára.
Kiegészítő tevékenysége:
- Óvodai intézményi gyermekétkeztetés,
- munkahelyi vendéglátás,
- intézményi vagyon működtetése.
Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók a következők:
|
Szakfeladat
|
A mutató jellege
(feladat/teljesítm.)
|
Megnevezése
|
Egysége
|
|
Megnevezése
|
Száma
|
|
|
|
|
Óvodai nevelés-oktatás, iskolára előkészítés
|
80111-05
|
Feladatmutató
|
Teljesítmény mutató
|
Fő
Db
|
Az óvoda önálló jogi személy.
Az óvoda gazdálkodási formája: részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv.
A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ktv. 40. §. (1) az SzMSz-t az intézmény vezetője készíti el és a nevelőtestület fogadja el.
1. Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok
ˇ a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.
ˇ az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet
ˇ a gyermekek védelméről szóló 1997. XXXI. tv.
ˇ a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet
2. Működésre vonatkozó egyéb jogszabályok
§ a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott többször módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
§ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.
§ az 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet.
§ A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet.
Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz.
ˇ Alapító okirat
ˇ Helyi Óvodai Nevelési Program
Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
Az SZMSZ kiterjed
- óvodába járó gyermekek közösségére
- a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire
- a nevelőtestületre
- az intézményvezetőre, vezető helyettesekre
- a nevelő-oktató munkát segítőkre
- egyéb munkakörben dolgozókra
A 405/2004. Kth. számú Alapító okirat tartalmazza az óvoda nevét, feladatait, a feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet, a székhelyen kívül működő tagintézmény telephelyét.
Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását. Ezt az összeget a költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet elhagyni.
Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők illetőleg a képviselők
Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete szerint kell meghatározni. A Ktv. 3. sz. melléklete alapján az óvodai csoport maximális létszáma 25 fő.
Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni.
- alkalmazottak adatai
- gyermekek adatai
Az adatok továbbíthatók a fenntartó (önkormányzat), bíróság, rendőrség, ügyészség részére.
Az óvodában a nevelő és oktató munka a Helyi Óvodai Nevelési Program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A dokumentum elérhető a nevelői szobában, a csoportvezető óvónőknél. Kérdéseiket feltehetik a szülők a szülői értekezleteken, nyíltnapokon vagy az erre a célra összehívott fórumokon.
A Helyi Óvodai Nevelési Program tartalmazza:
- azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását
- nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbségi kultúrának és nyelvének ápolását (a szülők igénye alapján)
§ A nevelési év szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők az adott év február 15-ig írásban értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülők kérésére a gyermekeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni.
§ Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, nevelőtestületi értekezletek időpontját.
§ Az óvodai nevelés nélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatják meg.
§ Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermek felügyeletéről.
§ Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel.
Nyitvatartás: 6-tól 18 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel illetőleg befejezéssel.
A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni.
§ Az óvoda alkalmazottainak munkarendjét az éves pedagógiai munkaterv melléklete tartalmazza.
III. Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók
§ Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény.
§ Az óvodába a gyermek a 3 életévének betöltése után nevelési év folyamán a gyermek bármikor felvehető.
§ Az óvodalátogatásra kötelezett 5. életévüket adott év május 31-ig betöltött gyermekek esetében a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha gyermeket az óvodába nem íratták be.
1. Szervezeti felépítés
ˇ Magasabb vezető: óvodavezető
ˇ Vezető: általános helyettes
tagintézmény-vezető
Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és a telephelyen foglalkoztatott közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen és tagóvodákban foglalkoztatottak.
Az óvoda nevelőtestületét székhelyén és telephelyen foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják.
Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására.
A minőségfejlesztési csoport tevékenysége egységesen fogja át a székhely és tagóvoda tevékenységét.
Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző.
Az óvoda székhelyén és a tagóvodákban a dajkák önálló csoportot alkotnak.
A technikai alkalmazottak az udvaros és a karbantartó.
Az intézmény vezetősége, tanácskozó és határozathozó szerve
ˇ óvodavezető
ˇ óvodavezető-helyettes
ˇ tagintézmény vezető
ˇ Közalkalmazotti Tanács
Az óvodai közösségek kapcsolattartása
A kapcsolattartás az óvodavezető segítségével, a megbízott pedagógus vezető és választott képviselő útján valósul meg.
Fórumai:
ˇ óvodavezetőség ülései
ˇ értekezletek
ˇ megbeszélések
Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse.
Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
Feladatai:
- a nevelőtestület vezetése
- a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése
- a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés
- felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért
- az óvodavezető feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók
- pedagógiai
- munkaügyi
- gazdálkodási
- tanügy-igazgatási
Az óvodavezető feladata a továbbiakban még
- kapcsolattartás, koordináló tevékenység
- Polgármesteri Hivatallal
- a gazdálkodást segítő intézménnyel (KIGSZ)
- Megyei Pedagógiai Intézettel
- Nevelési Tanácsadóval, szakértői bizottságokkal
- szakmai szervezetekkel
- a felettes szervek valamint a Közalkalmazotti Tanács, Szülői Közösség informálása
- a Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan betartása és betartatása.
- A vezető közvetlen munkatársai.
- A vezető távollétében teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat.
- Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után – az óvodavezető meghatároz.
- A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.
Az óvodavezető, általános helyettes, tagintézmény vezető munkaköri feladatait a melléklet tartalmazza.
A munkaközösségre háruló feladatok:
- a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel
- házi bemutatók szervezése
- kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése
- munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése
5. A nevelőtestület jogai és kötelezettségei
A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve (Ktv. 56. §.).
A nevelési oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési és oktatási ügyekben, valamint a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület döntési jogkörbe tartozik:
- a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása
- Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása
- a nevelési – oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése
- a nevelési – oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
- a házirend elfogadása
- a tanulók magasabb évfolyamába lépésének megállapítása
- jogszabályban meghatározott más ügyek (Ktv. 58.§. (1)).
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásánál.
- óvodapedagógus
- fejlesztő pedagógus
- dajka
- óvodatitkár
- udvaros – fűtő – karbantartó
Az óvodavezető, a helyettesek az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az éves munkatervben jelenik meg.
Az ellenőrzés kiterjed:
- a munkakörökkel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, és minőségére
- a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre
Az ellenőrzés fajtái:
- tervszerű, előre meghatározott szempont szerinti ellenőrzés
- spontán, alkalomszerű ellenőrzés
- a napi problémák feltárása, megoldása érdekében
- a napi felkészültség felmérése érdekében
kezdeményezheti általános óvodavezető helyettes
tagóvodavezető
szakmai munkaközösség
szülői munkaközösség
Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkivüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
- Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzésbe bevonhatja az általános helyettest, tagóvodavezetőt, szakmai munkaközösség vezetőt.
Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.
VI. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés
Elbírálási szempontok:
- Óvodapedagógus nevelő munkáját, a gyermekekre irányította, tudatos tevékenységét kimagaslóan végzi.
- Hivatástudattal rendelkezik-e, s azt kiemelkedően lehet-e érzékelni viselkedésében, munkájához való viszonyában.
- Pályázatok írásában aktívan és folyamatosan részt vesz-e.
- Figyelemmel kíséri-e a lehetőségeket.
- Differenciált egyéni bánásmód alkalmazását érvényesíti-e, mind a tehetséggondozásban, mind a felzárkóztatásban.
- Az új óvodapedagógiai irányzatok és programok iránt fogékony, új elfogadására képes-e.
- Szülőkkel való olyan kapcsolatok kialakítása, amely elősegíti a pozitív együttműködést óvodai közösségen belül.
Szakmai és magatartásbeli szempontok, az óvodapedagógus minőségi munkájának alapvető tényezői:
- Gyermekközpontú pedagógiai szemléletmód.
- Kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat a gyermekekkel, szülőkkel, munkatársakkal.
- Magasfokú tolerancia és empátia készség.
- Szakmai igényesség, folyamatos önképzés, tájékozottság a különféle szakirodalmakban.
- Rendszeres részvétel a továbbképzéseken.
- Emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló szülők és munkatársak részére.
Minőségi munkának szerves kiegészítője a többletmunka vállalása, mint
- Nehezen kezelhető gyermekkel kapcsolatos nevelési feladatok vállalása, aktív közreműködés pályázatokban.
- Bemutató foglalkozások vállalása, a gyermekek óvodán kivüli tevékenységében aktív részvétel (úszás, színház, stb.)
Óvodánk közös ünnepei:
- Őszi vásár, szüreti mulatság, táncház
- Télűző, tavaszhívó ünnepünk a farsang
- Pünkösd
- Gyermeknap
- Búcsúzó
Testvér-csoportok ünnepei:
. Mikulás
. Lucázás
. Karácsony
. Komatál küldés
Csoporton belüli ünnepek:
- Március 15.
- Húsvét
- Anyák napja
- Gyerekek születés és névnapjai
- Beteg társaiknak rajzok küldése
- Nevelési értekezletek
- Szakmai napok szervezése
- Házi bemutatók szervezése
- Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása
- Dajkák képzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról
- Pályakezdők ill. újonnan belépő dolgozók bemutatása, segítése
- Távozó, nyugdíjba menő búcsúztatása
- Név- és születésnapok összevont megünneplése
ˇ A szülők az óvodában a KTV-ben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítésének érdekében közösséget hozhatnak létre. (KTV. 59. §. (1) bek.)
- A Szülői Közösség működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőjével az óvodavezető és tagóvoda-vezetők tartanak kapcsolatot. Évente egy alkalommal a szülői választmányt az óvodavezető hívja össze és tájékoztatja az intézmény munkájáról és feladatairól.
- A csoportok Szülői Közösségének tevékenységét a csoportban dolgozó óvodapedagógusok segítik.
- Véleményeiket, állásfoglalásukat, javaslataikat az SzK elnök vagy óvónők közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőihez.
A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség:
- nyíltnapok, játszó- és munkadélutánok
- családlátogatások
- fogadóórák
- szülői értekezletek
- nyilvános ünnepélyek
- faliújságra kifüggesztetett információk (foglalkozások anyag, óvodai hírek)
- szülők képviseletének részvétele a nevelési értekezleteken
- gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül óvodai rendezvények
ˇ Az óvoda vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a bölcsöde vezetőjével és az általános iskolák igazgatóival, illetőleg az érintett alkalmazottakkal.
ˇ Megállapodás alapján az óvoda részt vesz a város éves közművelődési programjának kidolgozásában, az óvodáskorú gyermekek részére szervezendő programajánlattal.
ˇ Az óvoda a mindenkori – gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Családvédelmi és Szociális Osztályával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, Nevelési Tanácsadóval. Szükség szerint személyesen vagy írásban történik a megkeresés.
ˇ Az óvoda orvosa és a védőnő a gyermekek egészségi állapotának vizsgálatát folyamatosan végzi a csoportvezető óvónők segítségével. 11/1994. (VI.8. MKM. r. (4.§. (1) i.) Az óvodaorvos feladatait a mellékletben található Megállapodás tartalmazza.
§ A fenti dokumentumok esetében egyetértést gyakorol a Szülői Munkaközösség.
§ A dokumentumok egy-egy példányát el kell helyezni a székhelyen az óvodatitkárnál, telephelyen a tagóvodavezetőknél.
§ A szülők szabadon megtekinthetik, melyre előre időpont egyeztetést kell kérni.
§ A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.
§ A Házirend egy példányát minden óvodában ki kell függeszteni.
XI. Záró rendelkezések
- Az SZMSZ-t az óvoda nevelőtestülete fogadja el, ami a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
- Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni képviselő-testületi ülés napja.
- A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 23/2002. KKb. Határozat szerint jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.
- A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni
- az óvoda alkalmazotti körével,
- azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, esetleg használják helyiségeit.
5. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartását az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében rendelkezhet.
6. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
Mellékletek
- A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
- Ügyviteli és iratkezelési szabályzat
- Együttműködési megállapodás (KIGSZ)
- Munkaköri leírások
- Belső ellenőrzési Szabályzat
I. számú melléklet
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57. §-i, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg.
- A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkivüli értekezleteket tart, melyet az óvoda munkatervében meghatározott időponttal az óvodavezetője hív össze.
- Rendkivüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok 1/3-ának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges, melyet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.
A nevelőtestületi értekezletek előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések.
- Nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő.
- A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a
nevelési program
SZMSZ
házirend
munkaterv
az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés
a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontok
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési, illetve véleményezési jogot gyakorló Szülői Közösség képviselőjét.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők
- A jegyzőkönyvet az óvodatitkár vezeti.
- A jegyzőkönyv hitelesítésére a nevelőtestület két tagot választ.
- Az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni a jegyzőkönyvet.
- Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.
- Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkivüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület 2/3-ának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók 2/3-ának jelenléte szükséges.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenében nem jelenik meg.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
Tartalomjegyzék
I. Az óvodai intézmény általános adatai 1.
1. Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok
2. Működésre vonatkozó jogszabályok 3.
2.1. Hatálybalépés, kiterjedés köre 4.
II. Az óvoda működésének szabályai 5.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
