A szokások biztosítják a rendszerességet, a gyermek és felnőtt lelki egyensúlyát az életben. A családi értékekre, normákra épít az óvoda, a csoportokra értelmezett szokásaival, melyek a gyakorlás során alakulnak, belsővé válnak, beépülnek a gyermek személyiségébe.

•  Szokások révén formálódnak a gyermekek akarati tulajdonságai, kötelessétudatuk, feladattudatuk , önfegyelmük, kitartásuk, önállóságuk, szabálytudatuk. Pl. : rendeltetésszerűen játszanak minden játékkal. Önállóan vegyék le, majd tegyék vissza a helyükre. Otthon is minden nap játszás után pakolja el játékszereit a megfelelő helyre. Ügyeljen játékaira, szobája, vagy kuckója rendjére, tisztaságára.
• A szokások gyakorlása révén kialakul az együttérzés, figyelmesség, udvariasság is. Például: Elesett társát felsegíti, vigasztalja, zsebkendőt hoz neki. Nevén szólítja társait, megköszöni, ha kap valamit. Otthon, ha anya, apa fáradt csöndben tevékenykedik, megsimogatja őket, megkérdezi miben segíthet.
• Komoly érték a becsületesség, tisztelet, mások megértése és a másság elismerése. Például: Ovis vagy társa játékát nemviszi haza. Elfogadja társait, nem csúfol senkit. Családtagjaival szépen beszél, udvariasan megkér, nem követel. Vállaja tetteit.

Fontos, hogy a gyerekek megértsék a szokások értelmét, s készek legyenek azok betartására. Legyünk következetesek, határozottak, ismerjük el helyes cselekvéseiket, dicsérjük meg, ha jót tettek. Minden gyermek nyitott a mintakövetésre, az utánzásra, nem lehet kényszerrel tanítani. A saját viselkedésünk az, ami formálja. Így válik gyermekünk tükörképünkké!